2009 évi számviteli beszámoló
A Dyslexiás Gyermekekért Egyesület 2009 évi egyszerűsített számviteli beszámolója elérhető itt
A Dyslexiás Gyermekekért Egyesület 2009 évi egyszerűsített számviteli beszámolója elérhető itt
Idén is lehetősége van, hogy személyi jövedelemadója 1%-val egyesületünket támogassa. Adószámunk: 18042955-1-43
Az 1%-ról rendelkező nyilatkozatot május 20-ig, az adóbevallással együtt lehet beküldeni. Pontos részletekért kattintson ide. A nyilatkozó űrlap letölthető ide kattintva.
Egyesületünk továbbra is csak a tagdíjakból és pályázatokból gazdálkodik, költségvetésünk csak az adminisztratív kiadásokat fedezik. 2006 óta közhasznú szervezetként működülnk. Kérjük, segítse munkánkat!
2010.02.16.
A Meixner Alapítvány és a 20 éves Dyslexiás Gyermekekért Egyesület emlékülése Meixner Ildikó tiszteletére, halálának 10. évfordulóján.
A helyszín, ahogy már megszokhattuk, a Villányi úti Konferenciaközpont (Budapest XI. Villányi út 11–13), az időpont 2010. március 7 vasárnap, 10-14 óráig.
A részletes program:
10:00–10:15 Weiss Mária:
Emlékek a fiatal Meixnerrol
10:15–10:35 Sípos Zsóka:
A Meixner Alapítványról és
jelenlegi feladatairól
10:35–11:15 Adorján Katalin:
A Meixner módszer a
beszédfejlesztésben és az olvasás-írás
tanításában
11:20–11:40 Sieglerné Bujdos Éva, Máthé András:
Húsz éves a Dyslexiás Gyermekekért
Egyesület
11:40–12:20
Szünet
1220–12:35 Maldrik Erzsébet:
Nyári táborok évrol-évre,
– Meixner Ildikó szellemiségét követve
12:40–12:55 Fülöpné Zámborszki Mária:
Roma gyermekek oktatása és nevelése
Meixner módszerrel
13:00–13:15 Király Zsuzsa:
A Meixner módszer
alkalmazása a kistérségi iskolákban
13:15–13:30 Ittzés Szilvia:
A meixneri látásmód alkalmazása az
angolnyelv-tanítás mindennapjaiban
A meghívó letölthető innen, a szebb, félbehajthatóbb, kétoldalasabb verzió pedig innen.
2009.12.06.
Bizonyára sokan hiányolták Marék Veronika szokásos Luca-napi mesedélutánját, amire idén sajnos nem került sor, mert Veronika decemberben Japánban van és az ottani gyerekeknek rajzol és mesél. De senki se csüggedjen: bepótolja a mesélést, méghozzá 2010 január 15-én, péntek délután fél 6-tól. A mesedélutánra szeretettel várunk minden kisebb, nagyobb, mégnagyobb, és soha fel nem növő gyereket és szüleiket. Helyszín szokás szerint a Villányi úti Konferencia Központ (Villányi út 11-13), a belépés pedig természetesen díjtalan. Gyertek és el és hozzatok el másokat is!
2009.12.06.
Novemberi konferenciánk sikeresen lezajlott, akik el tudtak jönni, nagyon érdekes tanításmódszertani előadásokat hallhattak. Akik nem voltak ott, azok se búsuljanak: jme egy rövid beszámoló, sőt, az előadások anyagának egy része letölthető!
Elsőként Menyhért Ildikó beszélt arról, hogy a telepi roma gyerekek eredményes írás- és olvasástanulsának egyik akadálya az, hogy a beszélt nyelvüknek más a hangkészlete, mint a köznyelvi magyarnak, őrzi a cigány nyelv sajátosságait. Elmondta, hogy ez a probléma nem magyar sajátosság, hanem péládul az Egyesült Államokban, amikor megszűnt a feketék szegregált oktatása, az ottani pedagógusok is szembesültek azzal, hogy a fekete gyerekek által beszélt angol nyelv különbözik attól, amit a fehér diákok beszélnek. Bemutatta, hogy milyen módszereket használ, amivel megerősíti a magyar hangkészletet és nyelvhaszálatot, de más fejlesztő módszereiről is beszélt, amikkel például a hátrányos szociális helyzetből származóan nem elég fejlett készégeket fejleszti.
Az előadás anyaga innen letölhető.
Ezután Adorján Katalin beszélt a Mexiner módszerről, arról, hogy a módszerben mennyire tudatos, illetve megokolt minden lépés megválasztása és időzítése. Ezúttal főleg az első órák anyagairól, arról, hogy melyek az első betk, amiket a gyerekek megtanulnak, és miért azok, hogyan készíti elő az és tanítja meg a betűk összeolvasását, milyen jellegű feladatokat használ, milyen ütemben nehezedik az szöveg, hogyan differenciálja a hasonló betűket. Katalin kiemelte, hogy fontos, hogy a gyerekek a betűkhöz a hangalakjukat is hozzákössék, azt, hogy mit csinálnak a szájukkal, nyelvükkel egy-egy hang kimondásakor.
Oravecz Márta arról beszélt, hogy a matematikát is tapasztalati alapon kell tanjtani, és ekkor lesz a gyerkeknek biztos tudása a számokról és a matematikai fogalmakról. Egy nagy fehér csodatáskából sorra húzta elő az órán használt szemléltetőeszközeit: láthattuk, hogyan tanulnak a gyerekek tojástartókkal tízre kiegészítős módszerrel összeadni, majd sok doboz gyufa segítségével ugyanezt nagyobb számokkal, hogyan tapasztalják meg a párosságot. Szó esett arról is, hogy honnan kell kezdeni a számolást, és hogy a Moszkva tér a Délitől az első vagy a második megálló-e? Majd arról beszélt, hogy hogyan tanulnak liftezve, létrát mászva a számegyenesről, végül egy tucat számegyenest, amit a diákjai csináltak neki, házafeladatként cipőfűzőből, selyemszalagból és biztosítótűből, gyöngyből, gatyagumiból, csengettyűkből.
Fejér Zsolt előadásában megpóbálta megválaszolni a konferencia mottójaként feltett kérdést (miért nem tanítunk kevesebbet, de azt használhatóbban?). Válaszának lényege, hogy maga az egész iskolarendszer olyan, ki nem mondott feltételezésekre épül, melyek amérések szerint nem állják mega helyüket. Ilyenek például, hogy a gyerekek fejlettségi szintje a belépéskor nagyjából egységes, és kb egységesen végig lehet őket vinni az évfolyamokon és hogy erre átlagos képességű gyerekek esetében a frontális tanítás megfelelő módszer. Ezzel szemben a mérések szerint a belépő évfolyam fejlettsége több évnyi eltérést mutat, és ez évek során csak egyre több lesz; a beszédre, csoportmunkára, mozgásra alapuló módszerek pedig hosszú távon is sokkal megbízhatóbb tudást eredményeznek, mint a pusztán verbális oktatás, minden gyereknél. Ezért új hozzáálásra, van szükség, új rendszerre, ami a kiinduló pontot és a célt rögzíti, az utat pedig minden gyerek a saját képsségeinek megfelelő ütemben teheti meg. Ehhez új pedagógiai módszerek és új anyagok is kellenek, ilyeneket dolgoz ki és gyűjt össze az Educatio. Zsolt mesélt arról is, milyen volt ezeknek a fogadtatása az oszág különböző részein, milyen feladatokkal és nehézségekkel szembesültek azok a pedagógusok, akik megpróbáltak másképpen tanítani, és később milyen eredményekről és tapasztalatokról számoltak be. Az előadás anyaga pedig innen letölthető.
Végül Pacs Kata számolt be arról, hogy munkatársaival hogyan végezték el több óvodában a gyerekekek fejlettségének felmérését, 10-15 szempontból, és milyen eredményeket kaptak. A felmérés szűrésként is szolgált, ezek után a kistérségi pedagógiai szakszolgálat munkatársai célzottan tudják fejleszteni azokat a gyerekeket, akiknek erre szükségük van.
Februárban is lesz konferencia, oda is minenkit szeretettel várunk!
2009.11.06.
A konferencia időpontja és helyszíne:
2009. november 29. vasárnap délelőtt 10-14 óráig
Konferencia Központ 1114. Bp. Villányi út 11-13.
A részvételi díj: 1000 Ft., egyetemistáknak díjtalan
Szeretettel várjunk mindekit: pedagógusokat, szülőket és a téma iránt érdeklődőket!
Köszönjük 20 éve töretlen támogatásotokat, melynek segítségével adótok 1%-ból (összesen 378 ezer Ft-ból), tizenegy kistérségi iskola rászoruló tanulóinak tudjuk biztosítani módszertani eszközökkel, tanítható tankönyvekkel való ellátását. Reméljük, hogy továbbra is számíthatunk a segítségetekre!
Az alábbi iskolák támogatására adott összeg részletezve:
Idén is lehetősége van, hogy személyi jövedelemadója 1%-val egyesületünket támogassa. Adószámunk: 18042955-1-43
Az 1%-ról rendelkező nyilatkozatot május 20-ig, az adóbevallással együtt lehet beküldeni. Pontos részletekért kattintson ide.
Egyesületünk továbbra is csak a tagdíjakból és pályázatokból gazdálkodik, költségvetésünk csak az adminisztratív kiadásokat fedezik. 2006 óta közhasznú szervezetként működülnk. Kérjük, segítse munkánkat!